Mobil hőkamerák tesztje: HTI HT203U-I és GOYOJO GW192A részletes összevetése

Bevezetés

A mobiltelefonra csatlakoztatható hőkamerák egyre népszerűbbek a DIY barkácsolók, épületdiagnosztikai felhasználók és karbantartók körében. Ebben a bejegyzésben összehasonlítjuk két ilyen eszközt: a HTI HT-203U-t és a GOYOJO GW192A-t.

HTI HT-203U GOYOJO GW192A

Nyers adatok

Típus HTI HT-203U GOYOJO GW192A
IR felbontás (valós) 256 × 192 92 × 92 (192 × 192-re skálázott)
Pixelméret 12 μm 12 μm
Képfrissítés 25 Hz 25 Hz
Mérési tartomány −20 °C … +550 °C −20 °C … +400 °C
Pontosság ±2 °C vagy ±2 % ±2 °C vagy ±2 %
Hőérzékenység (NETD) ≤ 40–50 mK ≤ 50 mK
Látószög (FOV) ≈ 50° × 37–42° ≈ 50°
Spektrális tartomány 8–14 μm
Csatlakozás USB-C (Android) USB-C (Android, iOS)
Méret kb. 46 × 70 × 14 mm kb. 45 × 34 × 11 mm
Tömeg kb. 35 g kb. 28 g
Alkalmazás HT-203U THD Start
Ár kb. 60-70 000 Ft 40-50 000 Ft
GOYOJO GW192A és HTI HT-203U

 Felbontás és képminőség

Az egyik legfontosabb különbség a két modell között a felbontás. A HTI HT-203U valódi 256 × 192 pixeles infravörös érzékelőt használ, ami jó részletességet biztosít termikus képeknél és finom hőingadozások megjelenítésénél. Ezzel szemben a GOYOJO GW192A valós felbontása 92 × 92 pixel, amelyet szoftveresen skáláznak 192×192-re. Ennek eredményeként a GW192A termikus képei kevesebb valós részletet tartalmaznak, mint a HTI modellé.

Hőmérséklet-tartomány

A mérési tartomány tekintetében a HTI modell szélesebb skálát fed le (akár +550 °C-ig), amely hasznos lehet ipari vagy magasabb hőmérsékletű vizsgálatoknál. A GW192A maximuma +400 °C, ami otthoni és általános feladatokra még megfelelő.

Fluke Ti480 PRO HTI HT-203U GOYOJO GW192A

Pontosság

A pontosság vizsgálatához egy VOLTCRAFT IRS-350 infrakamera-kalibrátort használtunk, vagyis egy úgynevezett fekete test (blackbody) referenciaforrást. Az objektív összehasonlíthatóság érdekében bevontunk egy ipari kategóriás referenciakamerát is, a Fluke Ti480 PRO modellt, amely etalonként szolgált a mérések során. A méréseket 50 °C és 100 °C referenciahőmérsékleten végeztük. Valamennyi mérésnél a kamerákon ε = 1,00 emissziós tényezőt állítottunk be, hogy a fekete test referenciafelületéhez illeszkedő, egységes mérési feltételeket biztosítsunk.

 

Típus Mért érték 50 °C-on Eltérés 50 °C-on Mért érték 100 °C-on Eltérés 100 °C-on
Fluke Ti480 PRO 49,98 °C -0,02 °C 101,13 °C +1.13 °C
GOYOJO GW192A 50,2 °C +0,2 °C 101,4 °C +1,4 °C
HTI HT203U-I 50,1 °C +0,1 °C 98,6 °C -1,4 °C

 

A fenti adatok alapján jól látható, hogy 50 °C-on mindhárom kamera rendkívül kis eltéréssel mért, gyakorlatilag tizedfokos pontossági tartományban.

100 °C-on már nagyobb szórás figyelhető meg, de az eltérések továbbra is a gyártók által megadott ±2 °C / ±2 % specifikáción belül maradnak.

Érdekes eredmény, hogy a 640 × 480 IR felbontású Fluke Ti480 PRO ipari hőkamera és a mobiltelefonra csatlakoztatható USB-s hőkamerák között a mérési pontosság különbsége ebben a tartományban nem jelentős.

A közel 7 millió forintos árkülönbséget tehát nem önmagában az abszolút hőmérséklet-mérési pontosság indokolja, hanem sokkal inkább a Fluke ipari kategóriájú eszközének:

  • nagyobb valódi felbontása (640 × 480 IR)

  • fejlettebb kalibrációs stabilitása

  • professzionális riportkészítő és elemző szoftvere

  • szélesebb mérési és dokumentációs lehetőségei

  • robusztus ipari kivitele

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a következtetés kizárólag a 50 °C és 100 °C referenciaértékeken végzett laborjellegű mérésre vonatkozik. Dinamikus, kültéri, alacsony kontrasztú vagy finom hőgradiensű vizsgálatoknál a nagyobb felbontás és érzékenység jelentős gyakorlati előnyt adhat az ipari kategóriában.

Az ördög a részletekben rejlik

Ahogyan a fenti, radiátorról készült képeken is látható, az IR pixelek számának növekedésével a kép ugyanabból a távolságból készítve egyre részletgazdagabbá válik. A magasabb felbontás nemcsak élesebb kontúrokat eredményez, hanem a radiátor előlapi paneljének finom textúrái is jobban kirajzolódnak.

Ez hibakeresés során különösen fontos szempont. Amennyiben pontszerű hibát szeretnénk detektálni – például egy kapcsolószekrényben távolról mérve enyhén melegedő csavarfejet egy laza kötés következtében – a nagyobb valós IR felbontás jelentős előnyt biztosít.

Minél több a valódi mérési pont, annál kisebb az esélye annak, hogy egy apró, lokális túlmelegedés „beleolvad” a környező pixelek átlagolt hőmérsékletébe. Ilyen esetekben a felbontás nem esztétikai kérdés, hanem diagnosztikai előny.

A cikk szerzője:

 

Bajai Gergő
Erősáramú villamosmérnök, Tulajdonos, Digitális Mérnökiroda

Iratkozzon fel hírlevelünkre!